Vihar és villámvédelem: mit tehetünk nyáron?

Vihar- és villámvédelem: mit tehetünk nyáron?

 Nyaranta, főleg az utóbbi években egyre többször csap le vihar vagy nagy mennyiségű vizet hozó felhőszakadás – szinte a semmiből. A villámlás és szél elleni védekezés nem tartozik a klasszikus munkavédelmi feladatok közé. Érdemes azonban beszélni az időjárás viszontagságairól is. Sokszor egy-egy ilyen természeti jelenség rejti magában a legnagyobb veszélyt.

A “fekete” augusztus 20.

A vihar pusztító erejét sokan 2006. augusztus 20-án tapasztalták meg, amikor váratlanul óriási esőzés csapott le a budapesti tűzijáték nézőire. A 1,5 millió résztvevő fejvesztve menekült. Csodával határos módon mindössze öten vesztették életüket, de a mentőknek több, mint 300 sebesültet kellett ellátnia és talán ennél is többen vannak azok, akik az eset lelki következményeivel küzdenek.

A balesetet követő vizsgálat több hiányosságot is feltárt:

• Nem volt megfelelő kiürítési terv és tájékoztatás.
• Nem állították le időben a rendezvényt, nem volt egy személyi felelős, aki mindezt megtehette volna.
• Nem volt jól megszervezve a mentés és a segítségnyújtás. A mentőautók csak nehezen tudtak eljutni a sérültekhez.

A szabadtéri rendezvények vihar elleni védelmét nagyon komolyan veszik. A 23/2011. (III. 8.) Kormányrendelet már előírja, hogy viharos időben le kell állítani a rendezvényt, illetve menekülési tervet kell készíteni erre az esetre is.

Nem csak rendezvényeken, nem csak szabad térben

 A szabályozás sajnos kevés támpontot ad arról, hogyan érdemes megtervezni a “viharprotokollt”. Sajnos arról is csak elvétve esik szó, hogy a vihar nem csak a rendezvényszervezők életét nehezíti meg. Szinte bármelyik munkahelyen fontos, hogy felkészüljünk a váratlan ítéletidőre is. Íme néhány alapvető szabály, amit érdemes figyelembe venni:

• Beszéljünk róla! A munka-, és tűzvédelmi oktatás során mindenképpen beszéljünk arról, hogy mi a teendő vihar esetén! Tisztázzuk, hogy egy ilyen helyzetben kinek mi lehet a feladata, illetve ki mit tegyen, ha bajba kerül.
• Legyen megfelelő tájékoztatás! Bárhol, ahol nagyszámú ember fordul meg érdemes gondoskodni a folyamatos tájékoztatásról és figyelemfelhívásról. A balatoni viharjelző rendszer egy jó példája a tömegtájékoztatásnak. Hasonló rendszerben, hangszórón, kivetítőn keresztül akár egy üzemcsarnokban, nagy létszámú építkezésen, vagy egy koncerten is lehet segíteni a menekülőket.

Beszéljünk a villám- és túlfeszültség elleni védelemről!

 Villám nem csak nyáron csaphat le, de a medárdi időszak változékony időjárásában gyakran előfordulnak elektromos kisülések. A szeles, viharos időben a felhőkben található jégkristályok és vízcseppek egymáshoz súrlódnak. A felhőben a töltések szétválnak, alul a negatív, felül pedig a pozitív töltések kerülnek többségbe. A töltéskülönbség miatt elektromos tér jön létre. A levegő ionizálódik, így két felhő vagy a talaj és a felhő között is vékony, áramvezető csatornák alakulnak ki.

Az ezeken haladó elektromos áram felmelegíti a levegőt, az kitágul majd összeomlik – ez adja a mennydörgés hangját, az elektromos kisülés az ellentétes töltések találkozásánál pedig a fényt.

Villámláskor azok a helyek a legveszélyesebbek, ahonnan könnyen tudnak “kiszakadni” a pozitív töltésű részecskék. Ezek a fémek, és a különböző csúcsok – például egy magasan álló fa ágai, vagy egy épület kéménye.

Mit tegyünk villámláskor nyílt térben?

Ha a villámlás szabadtéren éri utol a munkát végzőket, fontos menedéket keresni. A legjobb ilyenkor egy villámvédelemmel ellátott épületet keresni. Természetes védelmet jelentenek az 1,5 méternél mélyebb pincék, barlangok is. Segíthet, ha valamilyen nem vezető felületre állunk: például száraz, vastagon összehajtott textilre, vagy nagyobb fahasábra, farakásra.

A “pusztában” álló gépjárműveket – például a traktort érdemes elkerülni. Ha valami miatt, például azért, mert jégeső pusztít, mégis az autóban kell maradni, ügyeljünk rá, hogy ne érintsük meg a fém részeket!

Villámvédelem beltérben

 Az épületekre ma már komoly villámvédelmi előírások vonatkoznak. A magyar villámvédelmi szabályozás 2011 szeptemberében esett át jelentősebb módosításon. Azóta egy korábbi EU-s irányelv is bekerült a szabályozásba, amely új alapokra helyezte a korábbi védekezést. A mostani védelem lényege, hogy a minimálisra csökkentse az emberekre és az élőlényekre leselkedő veszélyeket – tehát nem csak a nagyobb kárt, tűzesetet akadályozza meg, hanem igyekszik teljesen biztonságossá tenni a létesítményeket villámlás idején.

A pontos villámvédelmi teendőket az új OTSZ, illetve az MSZ EN 62305 szabvány tartalmazza, amelyet már minden új létesítmény esetében, illetve felújítás és funkcióváltás idején is alkalmazni kell. A villámvédelmi kockázatbecslést és a rendszer tervezését kizárólag olyan szakember végezheti, aki megszerezte az erre vonatkozó speciális jogosultságot.

Villámvédelem és munkabiztonság

 A munkahelyek többsége ma már nagy valószínűséggel olyan épületben található, ahol nem csak külső, de a hálózaton belüli eszközökkel, biztosítékokkal, túlfeszültség elleni védelemmel is védekeztek a villámlás ellen. A szabályok érdekében a műszaki berendezéseket is el kell látni olyan eszközökkel, amelyek csökkentik a rövidzárlat miatti kockázatot. Hibák és váratlan események azonban bárhol előfordulhatnak. Viharos időben nem szabad kizárólag a védelmi rendszerre hagyatkozni.

Teendők vihar esetén:

• Legyen megfelelő tűzoltó készülékünk, amely alkalmas elektromos tűz oltására is!
• Legyen a viharos idő esetén elvárt magatartás is része a munkavédelmi oktatásnak!
• Villámlás és áramszünet esetére legyen visszakapcsolási protokoll az elektromos berendezésekre! Még az irodában is érdemes figyelni arra, hogy ne egyszerre kapcsoljunk vissza mindent. Áramszünet után mindig ellenőrizzük a gépeket!
• Figyeljünk a “másodlagos” károkra is: a betört ablakok miatt az épületbe jutó vízre, az esetleg leolvadó fagyasztóra, a szélben vagy villámlás miatt bekövetkező károkra!

A viharos idő elleni védekezés még akkor is fontos része a munkavédelemnek, ha a munkavégzés nem a szabadban, vagy villámlásnak különösen kitett helyen történik. Az elektromos hálózat épségére a városi irodákban, jól felszerelt üzemcsarnokokban is figyelni kell.

Megfelelő tájékoztatással, odafigyeléssel és gondos ellenőrzéssel természetesen nagyon sok kár és baleset megelőzhető. A nagy létszám, a szabad ég alatti munkavégzés, a nem összeszokott csapatok közös munkája azonban kockázati tényező lehet. Ilyen esetekben különösen érdemes külsős munkavédelmi szakember segítségét kérni a szervezéshez. Több éves tapasztalatunkkal szívesen segítünk a kockázatfelmérésben és a megfelelő belső szabályozás kialakításában is.

Biztonságos nyarat kívánunk!