Egyéni védőeszközök: melyik a legjobb megoldás?
Egyéni védőeszközök: melyik a legjobb megoldás?
Hegesztőpajzs, köszörűs szemüveg és tűzálló kesztyű – ha egyéni védőeszközökről van szó, sokszor még mindig a régi, klasszikus megoldások jutnak az eszünkbe, pedig ma már rengeteg modern és különleges megoldás létezik. Egy dolog nem változik: mindig lesznek, akik ágállnak az aktuális felszerelés biztonsága, kényelme, kinézete vagy költségei ellen. Vajon létezik ideális megoldás?
Az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályozások
Magyarországon az egyéni védőeszközök minimális követelményeit a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet szabályozza. A dokumentum azonban csak az elveket és követelményeket tartalmazza – nem derül ki belőle, hogy pontosan milyen védőeszközöket kell a munkavállalónak bizonyos szituációkban viselnie.
Egyre modernebb eszközök állnak rendelkezésre
Az egyik legfontosabb kitétel, hogy a rendelet a minimum követelményeket szabja meg. Arra viszont nincs semmilyen szabályozás, hogy hol van az egyéni védőeszközök alkalmazásának maximuma. Amennyiben a munkavégzést biztonságosabbá teszi és mérsékli az esetleges egészségügyi ártalmakat, a munkáltató bármilyen, tanúsítvánnyal rendelkező megoldást alkalmazhat.
Az egyéni védőeszközök alkalmazásának csapdái
Az egyéni védőeszközök alkalmazása látszólag egyszerű: meg kell nézni, hogy az adott munkaterületen milyen körülmények uralkodnak, össze kell vetni a tényeket a törvényi előírásokkal, majd megvásárolni és kiosztani a megfelelő, tanúsított védőeszközt. A gyakorlatban azonban nem lehet ennyire könnyedén kezelni a problémát.
A Csernobil című sorozat bányászai az egyik jelenetben anyaszült meztelenül vonulnak le a forró munkaterületre a sérült reaktor mellé. A vezetőjük azt mondja: ha odalent meleg van, ők majd úgy dolgoznak, mint a nagyapáik. A való életben ritkán találkozunk ennyire szélsőséges fellépéssel, az viszont tény, hogy a dolgozók nem minden esetben viselik (el) szívesen a számukra kiszabott eszközöket.
A pormaszk és a védőszemüveg talán a leggyakrabban elmaradó eszközök közé tartoznak. Előbbit például azért nem viselik szívesen, mert melegben, nehéz munkavégzéskor akadályozhatja a légzést. Utóbbi néhány perc után bepárásodhat, karcolódhat, mattulhat – végül akadályozza a kilátást. Hiába szabályszerű az egyéni védőeszközök juttatási rendje, ha valamilyen okból a dolgozók nem viselik azokat.
Ami kényelmetlen, azt nem viselik szívesen
Gyakran látni azt is, hogy a dolgozók szedett-vedett felszerelésben dolgoznak. Ez sokszor azért történik, mert az előírásszerű védőeszközöket nem érzik elég praktikusnak. Vannak, akik kényelmetlennek érzik az érdesített felületű kesztyűt, szorosnak a maszkot, túl melegnek a cipőt.
Bár a törvény előírja, hogy az egyéni védőeszközöknek alkalmazkodnia kell a dolgozók testi adottságaihoz, sokszor látni, hogy a munkahelyeken ez nem teljesen valósul meg. Egyszerűbb eset, ha például csak a kisebb méretű kesztyűk vagy nagyobb méretű bakancsok nincsenek épp raktáron, nehezebb a helyzet, ha a dioptriás szemüveget viselő munkatársak nem tudják használni a hegesztőmaszkot vagy arcpajzsot.
Hogyan érdemes egyéni védőeszközt választani?
Ahogy a fentiekből is látszik, az egyéni védőeszközök kiválasztása nem a legegyszerűbb feladat:
- Meg kell felelni a törvényben előírt minimális követelményeknek.
- Olyan védőeszközt kell választani, ami valóban alkalmas arra, hogy abban kényelmesen és hatékonyan dolgozzanak.
- Mérlegelni kell bizonyos gazdaságossági szempontokat.
Az egyéni védőeszközöknek nem csak a balesetek megelőzése és a sérülések csökkentése szempontjából van komoly jelentősége. A megfelelő eszközök, például a hatékony hallásvédelem vagy szemvédelem alkalmazásával a hosszú távú egészségkárosodást is el lehet kerülni. Erre pedig hosszú távon megéri figyelni.
Az üzemi balesetek morálisan és anyagilag is komoly károkat okozhatnak a vállalkozás számára. Még akkor is, ha csak könnyebb sérülésről, kisebb üzemzavarról van szó, a kieső munkaerő, az adminisztráció okozta többletmunka, az esetleges jogi procedúra jelentős veszteséget eredményezhet.
Hasonló a helyzet akkor, ha valamilyen foglalkozási ártalmat állapítanak meg a munkavállalónál. A munkáltatónak ekkor is keletkezhet jogi és kártérítési felelőssége és szintén értékes munkaórák mehetnek veszendőbe. Az ilyen esetek nem tesznek jót a cég hírnevének, ráadásul a foglalkozási betegségek nem egyszer éppen a legjobban teljesítő, legrégebbi, legképzettebb munkatársakat érintik.
A balesetmentes, kényelmes munka és az igényes jól használható eszközök hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók megbecsülve érezzék magukat a munkahelyükön. Ha nem csak látszatmegoldásokat kapnak, nagy eséllyel használják is a nekik juttatott darabokat.
A megfelelő védőeszközök kiválasztásánál érdemes mérlegelni, mennyire fontos az adott védőeszköz, milyen hosszan fogják használni azt az adott munkafolyamat során. Ha például a portaszolgálat tagjának csak akkor kell a hidegben tartózkodnia, amikor leengedi a mozgássérült feljárót, egy egyszerű munkavédelmi kesztyű is elég lehet a számára. Ha viszont valakinek egész nap a külső raktárban kell pakolnia, akkor megéri felsőbb kategóriás kézvédőt biztosítani a számára.
Az eszközökkel szembeni fizikai követelmények is mások és mások. Nem mindegy, hogy a védőszemüvegnek a forgácstól vagy a szikrától kell védenie, esetleg a szembe fröccsenő hús- vagy konzervlétől, Míg előbbi esetben tartós és komoly szemüvegre van szükség, az utóbbiban egy olcsóbb, könnyebb megoldás is hatékony lehet.
Az egyéni védőeszközökön nem spórolni kell, hanem mérlegelni a kockázatot és a hasznot. Ebben sokat segíthet a munkavédelmi kockázatelemzés, illetve a korábbi balesetek, üzemzavarok felülvizsgálata, de a dolgozók véleményének kikérése, a termékek tesztelése is.
Miért éri meg az egyéni védőeszközökbe fektetett pénz?
A szinte korlátlan számú és jó minőségű védőeszköz biztosítása óriási befektetésnek tűnhet – pláne, ha beleszámoljuk az elemzés, tesztelés és az esetleges korrekciók költségeit is. Sok cégvezető pazarlásnak éli meg, ha “az egyszerű” munkavállaló is magas minőségű védőeszközt kap a munkájához, vagy ha a dolgozók nincsenek rákényszerítve arra, hogy napokig ugyanazt a kesztyűt viseljék, mert folyamatosan cserélni tudják azokat.
Hatékonyság, mennyiség, minőség – fontos szempontok
Ha azonban az eszközöket tényleg helyes mérlegelés alapján sikerült kiválasztani, ezek a veszteségek és többletköltségek eltörpülnek a haszon mellett. Ha a dolgozók szívesen és elégedetten viselik az eszközöket, valószínűleg máris több súlyos sérülést és bírságot sikerült elkerülni.A védőeszközöket a munkavállalók “testközelből” ismerik. A tiszta, jó minőségű eszközök hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elégedettebbek legyenek a munkahelyükkel – ezáltal csökken a fluktuáció, mérséklődnek a pszichoszociális problémák, kevesebb lehet a táppénz, a károkozás.
A jobb védőeszközöknek hála, javulhat a teljesítmény, hiszen a munkavállalók magabiztosabban, könnyedebben mozoghatnak, nem fáradnak el amiatt, hogy állandóan igazítaniuk kell a felszerelésükön.
Mint mindenben, ezen a területen is lehet túlzásokba esni. Egy zárt gyárépületben felesleges UV szűrős fejfedőt viselni, mint ahogy zöldségcsomagoláshoz sem feltétlenül kell teljes arcpajzsot hordani. A felesleges megoldások tényleg jelentős többletköltséggel járhatnak, de ha nem okoznak különösebb kényelmetlenséget, “felfelé tévedni” az emberi tényező szempontjából hasznos. Hacsak maga az eszköz nem rontja jelentősen az egyén szabadságát és komfortérzetét, a biztonság szempontjából nem lehet “felfelé tévedni.”
A megfelelő védőeszközök beszerzése anyagilag, erkölcsileg és emberi oldalról is megtérülő befektetés lehet. Munkavédelmi cégként szívesen nyújtunk segítséget a leggazdaságosabb és leghatékonyabb megoldás megtalálásában.
Kellemes munkanapokat kívánunk!